2013. április 23., kedd

4.Rész:Kés.Más terveim vannak veled bogaram

3.-ra beestem én is a terembe,gyorsan beültem Sehun és Lulu közé.
-Szóval-csapta össze tenyerét Tablo
-Új megbízást kaptunk,túl sokat nem mondtak róla csak annyit,hogy egy új szervezet lépett munkásságba és a nagyfőnökök azt akarják,hogy kiiktassuk a konkurenciát.
-Ma még lesz egy utolsó edzés a kijelölteknek és este 9-kor indultok meg.
-Kérdés?-
Én feltettem a kezem.
-Hallgatlak-
-Kik mennek?- kérdeztem meg ezt az egyszerű kérdést,egy hangszínen,itt a nem éppen cuki énem tükröződik
-Te,YooShin,Ed,Terry,Hyeonsook,Taejun,Jiro és Sehun.ennyi-fejezte be mondatát
-És én?-kérdezett rá Lulu egyből
-Te itt maradsz a seggeden.-
-De..-
-Értve vagyok?-nyomatosította magát
-Igen Főnök-
-Mindenki értette?-kiáltotta el magát
-Igen Főnök.!-válaszolt mindenki egyszerre
Elmentem az öltözőbe és átöltöztem
Bementem az edzőterembe
-A mai feladat: egymást kell megtámadnotok és aki képletesen 'leöl' mindenkit az nyer.sok sikert később visszajövök.-mondta Tablo és elment
Ed a levegőből csapott le rám, egy átfordulással kikerültem és közben előhúztam a  kardomat az oldaltokból és a mellkasa és a felkarja közé szúrtam,ezzel jelezve,hogy legyőztem,meghalt mehet a  kispadra pihikézni.
Nem maradtunk sokan,a többiek egymásnak estek egyből így elég kevesen maradtunk a ''játék''-ban.
Kis idő múlva összefutottam Luluval * Ő azért van benne a mai edzésbe ,mert segít nekünk felkészülni*
Közelharcba akart bocsátkozni ,de én inkább távol maradtam,tudom,hogy abban ő a legjobb ,semmi esélyem nem lenne ellene,de távolba már nehézkesen reagál a támadásokra.
Egy jól irányzott lövéssel ippeghogy megkarcoltam a vállát.Kiesett.
Csak ketten maradtunk,én az ő szemében egy kislányként,és ő az én szememben az árnymesterként.
Leoltódott a lámpa
-Tudod-szólalt meg.A sötétben odafért hozzám,lankadt a figyelmem.basszus..A kését tartotta a nyakamhoz.
Mi sose kedveltük egymást.Nekem ő nem volt szimpi,túl nagyképű,Ő meg egy gyereknek lát engem.
-Felcseperedtél..már nem is vagy olyan gyerek nemde bár?!Nem is merek belegondolni,mit műveltek otthon kettesben Tabloval-egyenesen a fülemhez hajolt az ajkai érintették és belesuttogta mondandóját.
-Elég rideg és nőies lettél..azt hiszem kezdesz megtetszeni.-éreztem ahogy, gúnyosan félmosolyra húzta a száját.
-Sehun..takarodj a nyakamtól..most!-ezt a pár szót olyan ridegen és kimérten mondtam,ahogy csak tudtam,hisz ha akarná akár itt és most megölhetne..amire lehet,hogy sor is fog kerülni.
-Ne aggódj nem állsz a listámon...legalábbis ezen nem...az más dolog,hogy mik a terveim veled bogaram-elengedett és ezzel a pár szavával el is tűnt a sötétben.

2013. április 22., hétfő

3.rész. Nagy a pofád,nem gondolod?*az a bizonyos törcsi*

Elkezdtem előpakolni a cuccaimat az ,hogy mit fogok majd felvenni.
Majd fogtam magamat és elindultam a fürdibe.
Beálltam a zuhany alá,néhány percig  csak álltam alatta énekeltem,dudorásztam.
Szokásom volt,hogy fürdés közben muszáj énekelnem.
Élveztem ahogyan a forró vízcseppek átfutnak testemen, majd szépen lassan csordogálva egymást követik.
Hajat mostam,lefürödtem,majd kiszálltam a zuhanykabinból és magam köré csavartam egy törülközőt,fogtam a hajszárítót és a fésűt és elindultam a szobám felé.
Kiléptem és az a látvány fogadott,hogy Luhan ott ül a kanapénkon és egyik pillanatról a másikra rámkapja a tekintetét,és elképedik.
-Figyel HeeRa.!Tudom,hogy neked nem számít de én akkor is pasiból vagyok,ilyet nem csinálhatsz..-szólalt meg egy kis idő múlva
-Bocs Lulu,de itthon vagyok, inkább te szólhatnál mielőtt idetolod a pofádat.-adtam tudtára a gondolatmenetemet
-Na jól van otthonka.Indulj meg a szobádnak-lökdösött be a szobámba Tablo,a térdével és a kezeivel amint kijött a konyhából
Elindultam befelé,de még hallottam ahogy Luhan utánam kiált és beszól valamit.
 -Én igenis szóltam a főnöknek,és mind1 is ,nem vagy izgató látvány és kikérem magamnak, mi az hogy Lulu mi ,Törpe?-
~Igen tegyük hozzá,hogy eléggé alacsony vagyok,ezért Lulu mindig törpéz.Ő az a másik férfi aki látja ezt az oldalamat is, ami nem az a hidegvérű gyilkos HeeRa.
Kibújtam félig a fal mögül.
-Nagy a pofád , nem gondolod?- és grimaszolva kinyújtottam rá a nyelvemet.
-Na megállj csak.! Beléd szúrok egy kenőkést , várj csak kerítek egyet-kiabált oda nekem.Én csak kuncogtam,hogy mekkora egy idióta.
-Ssszt!elég legyen mindketten !-nyomatosította Tablo magát, miszerint ''hé srácok én is itt vagyok köztetek,és igen még mindig én vagyok a Főnök'' .
-Igenis Főnök.!-vágta magát haptákba a hülyegyerek
Én csak megmosolyogtam ,ezt az egész jelenetet

2013. április 17., szerda

2.rész: izmok,törcsi,csók. lány vagyok

-Igen kérem, nem ez természetes, biztos lehet benne,hogy rendkívül jó embereket  fogok küldeni..Rendben.Nem én köszönöm!-
Csak a végét tudtam elkapni a beszélgetésnek,hiszen most ébredtem csak meg.
A végére felültem és a fáradt szemeimet törölgettem.
-Na mi van mi ?Nem elég,hogy még az ágyam felét is befoglalod még későn is kelsz.-mondta , azzal a szokásos kimért rideg hangjával
-Hmm-néztem rá csúnyán-Mennyi az idő?-
-Lassan 9 óra,ideje lenne megébredned. Kérsz reggelit?-
-Nem,csak egy kakaót kérek-néztem rá cukin
-Olyan gyerekes vagy-fintorgott miközben kiment a konyhába
-Mert még gyerek vagyok-
-Én azt nem hiszem-cáfolt meg
-Jó szerintem meg maradjunk ennyiben-mosolyodtam el
-Hisz te is csak egy nagyra nőtt gyerek vagy-mondtam magamban halkan és elkezdtem kuncogni
-Hallottam!- kiabált be a konyhából
-Dehogy hallottad-közben megkaptam a kakaómat és néztem , ahogy Tablo elmegy fürdeni.
Sokszor elgondolkodom ezen.Nem vagyunk, együtt ,mégis a legtöbb este együtt alszunk el,igaz mindketten maradunk a saját térfelünkön és általában én kunyizom be magamat hozzá,de , ha nem vagyok már este vele ,már hiányol.
Nem mondja,de érezteti.
Gondolkodás menetemet Tablo zavarta meg.
Kijött félmeztelen egy szál törülközőben.
Gyerekek..azért mert gyilkolászok,még lányból vagyok.
A háta valami brutálisan széles.
Azt és a felsőtestét szeretem a legjobban, nem egy bodybillder ,de nem is baj, gyönyörűen kivannak dolgozva az izmai.A háta tele van hegekkel,vágásokkal.
Ő már megjárta a poklot,nem tudhatom biztosra,de érzem,hogy egyre nagyobb közöttünk a feszültség,kezdem úgy érezni,hogy lassan engem hajítanak majd oda,és akkor jöhet majd a keserédes kínszenvedés.
-Imádom amikor így nézel rám-kuncogta el magát(ritka pillanatok egyike)
-Hogy? nem nézek én sehogy-fordítottam el a fejem tőle
-Tudod..- kezdett bele
A következő pillanatban azt vettem észre , hogy  az ágyán fekszünk és ő felettem van.
-Látom, hogy sokszor megakad a szemed rajtam,és kívánsz-
-Nem tudom miről beszélsz.-próbáltam elfordítani a fejemet
-Jó na , de mégis csak lány vagyok-vallottam  be egy fél percnyi hallgatás után
-Hidd el figyelembe veszem-húzta vigyorra fél száját.Belehajolt a nyakamba és csókokat lehelt rá.Nem kicsit lepődtem meg, de jól esett.
-Mára érd be ennyivel-és ezzel a végszóval elrugaszkodott tőlem.
-Jó-mondtam kuncogva.tetszett ami itt előbb történt
-Jaa..3kor gyere majd be, beszédem van veled is-nézett vissza az ajtó mögül
-Okés- mondtam és elindultam vissza a saját szobámba

2013. április 9., kedd

1.rész:hogyan is kezdődött minden

 A nevem Park HeeRa, 16 éves vagyok, talán furán hangzik de nem mindig éltem így,ahogy.
Az apám egy hatalmas céget vezetett, az anyám pedig divattervező volt/van.
Arról fogalmam sincs, ugyanis engem 4 éves koromban szó szerint elragadtak a szüleimtől.Egy partyn voltunk és egyszer csak feltűnt néhány alak, a másik pillanatban meg mér egy autóban voltam megkötözve.
Nem sírtam, megvolt ijedve, de nem sírtam.
Engem mindig arra neveltek, hogy legyek jó és ne okozzak gondot anyáéknak, így azt gondoltam,ha nem mutatom ki az érzéseimet nem okozok nekik semmi rosszat.
Egy sötét szobába vittek ,és ott ki is kötöztek..gondolom azért mert nem jelentettem valami nagy veszélyt.
Egy férfi jött be hozzám,szembe leült velem nem mondott semmi érdekeset 5 perc után csak annyit mondott, hogy :
'Sejted , hogy megfog változni az életed,ugye?'
és én erre akkor csak bólintottam.
Másnap visszajött, hozott nekem ételt és elkezdett mesélni.Az eredeti nevét és korát nem mondta, csak azt hogy mindenki Tablonak hívja.
Azt mondta,hogy bérgyilkost fog nevelni belőlem.
Mert nem akar megölni,szerinte túl fiatal vagyok és eddig bekorlátoztak engem.Hiszen őt is az én kiirtásomra bérelték fel.
Azt mondta, akkor tetszettem meg neki,amikor abban a helyzetben sem kezdtem el sírni.
Szemrebbenés nélkül ittam minden szavát,annak a férfinak aki gyilkost akar belőlem csinálni, de nem tehettem róla, akkor és ott ...elkezdtem vonzódni hozzá.
Boldog voltam,hogy valaki foglalkozik velem.
Teltek múltak a napok..és azt vettem észre, hogy már lassan 12 éve vagyok vele.
Az éveket úgy számolom, hogy minden új év első napján töltöm be a korom következő évét,hisz azt mondta, mostantól ekkor lesz  a születésnapod, hiszen új életet kezdesz , így újévkor leszel mindig eggyel idősebb.
Mindig is ilyen elfogult és kedves volt velem, mivel még kicsi voltam kedvesen de erőteljesen beszélt hozzám, hogy érezzem törődik velem, de mégis csak a főnököm.
Mondhatni én voltam a kedvence és ezt mindenki tudta.
Én nem ismertem sok embert az osztagunkból,csak akikkel együtt dolgoztam.
Mi voltunk az 1. osztag rajtunk kívül még 11. van az országban, és ezt mind Tablo irányítja .
12 év alatt megtanultam lőni,nagyon jó vagyok közelharcban,és szinte tökéletes karforgatót csinált belőlem.
Mindenki előtt a hűvös Heera vagyok,de Ő ismeri az igazi énem , az ízig vérig Heera-t.
Imádom a cuki dolgokat,és sokszor nyafka vagyok, ez olyan dolog amit csak ő lát bennem.
És mégis elfogad...
Hát ez lenne az életem...és még csak most kezdődött.!